Balmazújváros város

Adatok

Régió: Észak-Alföld
Megye: Hajdú-Bihar megye
Kistérség: Balmazújvárosi kistérség
Lakosság: 18 fő
Terület: 205.45 km²
Népsűrűség: 0,09 fő/km²
Rang: város
Körzet hívó: 52

Fekvése

Balmazújváros az Alföld sajátos, mezővárosi jellegű települése Hajdú-Bihar megyében. A nagy kiterjedésű város két jellegzetes alföldi táj, a Hortobágy és a Hajdúság határán fekszik. A város közigazgatási területén két természetes élővíz található, a Hortobágy folyó és a belterületi főgyűjtő vizét befogadó Kadarcs-Karácsonyfok-csatorna. A várostól 3 kilométerre folyik az 1953-ban épített Keleti-főcsatorna. Balmazújváros Debrecentől 23 km-re, Hajdúböszörménytől 16 km-re, Hajdúszoboszlótól 21 km-re található.

Története

A mai Balmazújváros környéke már ősidők óta lakott terület. Az Árpád-házi királyok idejében több kisebb helység alakult ki a határában, nevüket egy-egy határrész vagy dűlőnév még ma is őrzi (Bakóc, Cucca, Balmaz, Hímes, Darassa, Hort stb.). Az a település, ami a honfoglalás után alakult, a tatárjárás idején teljesen elpusztult. A mai település belterületén keresendő Hímes birtokot a pápai tizedjegyzék először 1332-ben említi. Balmaz nevével – pusztabirtokként – írott forrásokban csak a 15. század elején találkozunk, amikor Zsigmond király (1411-ben) mint Debrecen tartozékát Lázárevics István szerb vajdának adományozta. A település neve 1465-től bizonyosan Újváros. Mátyás király 1465-ben kelt oklevele 3 országos vásár és egy egyheti vásár tartását engedélyezte Újvárosnak. Az oklevél a vásártartási jog mellett mezővárosi jogokkal is felruházta a települést. A Hunyadiak alatt Újváros virágzó mezővárossá fejlődött. Az állandósult hadiállapotok miatt a település 1591 és 1610 között lakatlan volt, majd csak az 1720-as évekre érte el ismét korábbi lélekszámát. Mária Terézia 1753-ban az Andrássy családnak adományozta az egész újvárosi határt. Ők alakították ki a majorsági gazdálkodást. Ekkor került sor arra, hogy a városi joggal bíró Újvárost ismét robotra kötelezhető faluvá süllyesztették vissza (1773).

A másik nevezetes akciójuk volt a német lakosság Újvárosra telepítése 1766-ban. A falu 1798-ban a Semsey család birtoka lett. A Semseyek telepítettek a faluba Kassa környékéről félszlovák katolikusokat uradalmi cselédnek. A 19. század második felében megindult itt is a kapitalizálódás. A már korábban is differenciált lakosság rétegződése felgyorsult. Újvároson a zsellérek száma mindig az országos átlag felett volt. Emiatt is a magyarországi agrárszocialista szervezkedések és mozgalmak egyik legerősebb bázisa és színhelye lett.

1877-ben megváltozott a település közigazgatási beosztása, Újváros Szabolcs vármegyétől Hajdú vármegyéhez került és járási székhely lett. Az I. világháborúban 600 újvárosi ember esett el. A proletárdiktatúra nem hozta meg a kívánt változásokat. A megszálló román csapatok 1919. április 23-án értek ide és csak egy év múltán vonultak ki. 1944. október 22-én ért véget a II. világháború.

Ezt követően a legjelentősebb esemény a földreform volt, a földnélküliséggel sújtott Újvároson. A községben, elsőként az országban, 1945. március 20-án jelentették be a földosztás megkezdését. Az 1950-es évek kényszerű kollektivizálását követően 10 termelőszövetkezet alakult, míg végül két termelő szövetkezet maradt a községben. A Lenin és a Vörös Csillag Termelő Szövetkezetek egészen az 1980-as évek végéig jól működtek, és a település legnagyobb foglalkoztatói voltak.

Balmazújváros 1989. március 15-én ismét városi címet kapott.

Balmazújváros részei Templomok

Oktatási intézmények

Általános iskolák Ez a szakasz még csonk. Segíts te is a kibővítésében!

Kalmár Zoltán Általános Iskola
Bocskai István Általános Iskola

Középiskolák

Veres Péter Gimnázium, Szakközépiskola és Szakképző

Nevezetességei

Helytörténeti Múzeum
Veres Péter Emlékkiállítás
Semsey Kastély
Termálfürdő
Nagyháti park: Hajdú-Bihar megye védett természeti értéke
Himes Néptáncegyüttes

A város szülöttei

Lengyel Menyhért (1880–1974) drámaíró
Soós Imre (1930–1957) színművész
Veres Péter (1897–1970) író, politikus
Kállai Bori (1948–) színész
Sarkadi Imre (1921-1961) író, drámaíró
Mihalkó Zoltán kalaposmester

Testvérvárosa

Lancut, Lengyelország

Következő községek

További községek